Egy apró malőr, mindent leírtam, és a fotókkal küzdve sikeresen töröltem a szöveget.
Hajnalban indultam Szegedről, és Budapesten a Keletinél gyülekeztünk. Lassan összeverődött kis csapatunk, de a 11-re tervezett indulásból csak este 21 óra lett, mivel néhány kollégánk Pécsről indult, akiket be kellett várnunk. A várakozás hevében a srácok meglátogatták a helyi szórakozó egységet, én pedig bementem a központba dolgozni. Este felé nem kis küzdelem árán összeszedtem kis csapatom, és feltereltem a buszra. Végre elindultunk. Utunk során soha nem látott útépítések tartottak fel bennünket.
Hajnalban indultam Szegedről, és Budapesten a Keletinél gyülekeztünk. Lassan összeverődött kis csapatunk, de a 11-re tervezett indulásból csak este 21 óra lett, mivel néhány kollégánk Pécsről indult, akiket be kellett várnunk. A várakozás hevében a srácok meglátogatták a helyi szórakozó egységet, én pedig bementem a központba dolgozni. Este felé nem kis küzdelem árán összeszedtem kis csapatom, és feltereltem a buszra. Végre elindultunk. Utunk során soha nem látott útépítések tartottak fel bennünket.
2010. július 06.A buszon mondhatom nem volt melegünk éjjel, a létező összes göncöt magunkra kaptuk. Mindenünk a csomagtartóban volt. Reggel 9-kor érkeztünk Varsóba, ahonnan nem volt egyszerű kikeveredni, hiszen itt is hatalmas dugó volt az építkezések miatt. Végre 12.20-kor elhagytuk a várost. Ekkor már nagyon vágytunk arra, hogy könnyítsünk magunkon, és végre legyen egy cigiszünet.
A tempós haladás nem tartott sokáig, hiszen 14.20-kor ismét egy kellemes dugóba kerültünk az útépítések miatt. Újabb araszolás. 17-kor végre sikerült parkolnunk. Megkönnyebbültünk...
A tempós haladás nem tartott sokáig, hiszen 14.20-kor ismét egy kellemes dugóba kerültünk az útépítések miatt. Újabb araszolás. 17-kor végre sikerült parkolnunk. Megkönnyebbültünk...
A kilométerek lassan, egyre lassabban fogynak, néha már azt érezzük, inkább egyre több.
Végre 18,50-kor elértük a Litván határt. Csodálatos táj fogadott minket. Minden rendezett, és csodaszép. Már amikor az ember fel tudja fogni, és képes örülni, és befogadni a csodálatos, testet lelket gyönyörködtető képeket, amely a szemünk elé tárult. Mind emellett még az is érdekes volt számunkra, hogy este 11-kor még világos volt. Éjfélkor érkeztünk meg a szállodába. Kezünkbe nyomtak egy zacskó párizsis zsemlét, aminek egyáltalán nem tudtunk örülni, hiszen hasonlót majszoltunk már egy ideje a buszon. Egész úton forró levesről, kávéról álmodtunk, no persze forró zuhanyról. Nekem ebben nem volt részem, mert sajnos egy csepp meleg víz nem volt a szobámban, sem éjjel, sem reggel. A másik váratlan dolog amivel szembesültem, hogy reggel hatkor a szálloda halljában volt a találkozó, ugyanis reggeli után teljes menetfelszerelésben indultunk dolgozni, 44 óra ébrenlét és kemény 3 óra alvás után.Megismerkedtünk az új munkatársakkal, van aki nem feled, hiszen kómás állapotomban éppen háromszor sikerült bemutatkoznom.
